Neurokognitív Fejlõdés Kutatócsoport
Üdvözöljük csoportunk honlapján!
Oldalainkon közelebbrõl megismerkedhet velünk és kutatási eredményeinkkel.
A csoportról
Oldalainkon közelebbrõl megismerkedhet velünk és kutatási eredményeinkkel. A kutatócsoportot 2000 januárjában Csépe Valéria alakította meg Fejlõdés-pszichofiziológiai Csoport néven. 2014 áprilisától a csoport Neurokognitív Fejlõdés Kutatócsoport néven az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ keretein belül mûködik.
Kutatásaink elsõdleges fókusza a kognitív fejlõdés-pszichofiziológia, vagyis az agyi fejlõdési folyamatok tanulmányozása a fiziológiai jellemzõk vizsgálata segítségével.
A kutatásainkban használt meghatározó módszer az agy összerendezett, idõben az eseményhez kötött aktivitásának, az eseményhez kötött agyi potenciáloknak (EKP) a mérése. Az EKP segítségével a hallási események, a beszéd és nyelvi feldolgozás, az olvasás, a számolás és a figyelmi folyamatok agyi korrelátumait kutatjuk csecsemõ, gyermek és felnõtt csoportok közremûködésével. Mindebben a kognitív pszichofiziológia, a kísérleti és kognitív pszichológia valamint a kognitív neuropszichológiai módszereit ötvözzük.
Az alapkutatási eredményekre klinikai irányú kutatások épültek, ezekbõl kiemelkedik az afázia, a gyermekkori szerzett afázia, a diszlexia, diszkalkulia, a specifikus nyelvi zavar és a figyelemzavar neurokognitív jellemzõinek vizsgálata.

Jelentõsebb eredmények
Diszlexia

A diszlexiás olvasási zavart jellemzõ nyelvi és nem nyelvi feldolgozási eltérések pszichofiziológiai kutatása területén nemzetközileg is számontartott eredmények születtek. Sikerült feltérképezni a fejlõdési diszlexiára jellemzõ EKP eltéréseket mind a beszédészlelés, mind a szóolvasás területén. Kimutattuk, hogy a beszédhangok kritikus kontrasztjainak detekciója a fejlõdési diszlexiában atipikus, a fonológiai mûveletek pedig gyakran sérülnek. Mindezt a munkaemlékezet fonológiai alrendszerének enyhe zavarai gyakran kísérik, ezek egyes feladatokban a nyelvi reprezentáció zavaraihoz hozzáadódva az olvasás zavaraiban meghatározóak.



Számreprezentáció

Az EKP vizsgálatok eredményei szerint a számok reprezentációja modalitásfüggetlen, ezt viszont az eltérõ bemenetek különbözõ mértékben aktiválják. Amint a vakokkal végzett vizsgálatokból kiderült, a reprezentáció a bement hiányában is kialakul, a mûveletek pedig a látókéval részben azonos agyi hálózat mûködésére utalnak.

Hangsúlyészlelés

Elsõk között sikerült az Eltérési Negativitás (EN) módszerével feltárni, hogy a beszéd szupraszegmentális (hangsúly) tulajdonságait a magyarban mintázathoz kötött feldolgozás jellemzi és ezt a szavak lexikális státusza nem befolyásolja. A hangsúly feldolgozása feltételezhetõen beszédspecifikus, prelexikális reprezentációkon alapul.

Nyelvi feldolgozás

Hazai együttmûködés keretében a mondat szintû feldolgozást vizsgálva sikerült kimutatni, hogy a magyar nyelv kvázi szabad szórendje a nyelvtani szerkezetek feldolgozásában rendkívüli rugalmasságot igényel. A feldolgozási szintek (szintaxis, morfológia, szemantika) interakciója a gazdaságosság elvei szerint érvényesül. Kimutattuk továbbá, hogy a nyelvi szerkezet kijelölésében a prozódiai és szintaktikai jellemzõk azonos súllyal vesznek részt, és a prozódiai szerkezet sértése szintaktikai újraértelmezési folyamatokat indít el.